A 2000-es évektől kezdve Finnországban is egyre többen használnak babahordozó kendőt babakocsi helyett. Ezt a szokást finnül ’liinailu’-nak, azaz „kendőzésnek” keresztelték, és nem csak az anyukák gyakorolják, hanem az apukák is, hiszen Finnországban az apáknak is lehetőségük van „apaszabadságra” menni. A megkötött kendőben a baba a hordozója mellkasához simul, általában függőleges testhelyzetben. Az 1950-es években sokan még szigorú, vaskalapos szabályokat alkalmaztak a kisbabák ellátásakor: a csecsemőket csak négyóránként volt szabad megetetni, és nem volt szabad túl sok figyelemmel és ölbevétellel „elkényeztetni”. A Liinalapsi Oy Vanamo hordozókendőjét Katja Hynninen és Susanna Kääriäinen (Kultavilla Oy) közösen tervezte. A kendő szövését és mintáját a hagyományos finn lenvászonkendő inspirálta.
A 2000-es évektől kezdve Finnországban is egyre többen használnak babahordozó kendőt babakocsi helyett. Ezt a szokást finnül ’liinailu’-nak, azaz „kendőzésnek” keresztelték, és nem csak az anyukák gyakorolják, hanem az apukák is, hiszen Finnországban az apáknak is lehetőségük van „apaszabadságra” menni. A megkötött kendőben a baba a hordozója mellkasához simul, általában függőleges testhelyzetben. Az 1950-es években sokan még szigorú, vaskalapos szabályokat alkalmaztak a kisbabák ellátásakor: a csecsemőket csak négyóránként volt szabad megetetni, és nem volt szabad túl sok figyelemmel és ölbevétellel „elkényeztetni”. A Liinalapsi Oy Vanamo hordozókendőjét Katja Hynninen és Susanna Kääriäinen (Kultavilla Oy) közösen tervezte. A kendő szövését és mintáját a hagyományos finn lenvászonkendő inspirálta.
