A házi áldások eredete valójában Luther Márton Kis Kátéjára vezethető vissza: ennek végén szerepelt a „Szentírási igék házi gyűjteménye”, mely útmutatással kívánt szolgálni a hívek számára a helyes életvitel és a kötelességeik vonatkozásában. A finnországi otthonokban már az 1800-as évek elejétől kezdve megjelentek a házi áldások. Ezek legtöbbször házilag készült, keresztszemes hímzések voltak: keretbe vagy különböző díszítőelemek közé hímzett szövegek. Finnországban ezeken a kis táblácskákon nemcsak vallásos szövegek, bibliai igék lehettek, hanem közmondások, életbölcsességek, verssorok, Kalevala-idézetek, illetve aforizmák is. A legelterjedtebb felirat talán a „Mindenhol jó, de legjobb otthon” típusú felirat volt, de népszerű volt az „Új nap, új kegyelem” is, illetve a finn nemzeti költőtől, J. L. Runebergtől származó „Új nap virrad, és még minden megváltozhat” idézet.
A házi áldások eredete valójában Luther Márton Kis Kátéjára vezethető vissza: ennek végén szerepelt a „Szentírási igék házi gyűjteménye”, mely útmutatással kívánt szolgálni a hívek számára a helyes életvitel és a kötelességeik vonatkozásában. A finnországi otthonokban már az 1800-as évek elejétől kezdve megjelentek a házi áldások. Ezek legtöbbször házilag készült, keresztszemes hímzések voltak: keretbe vagy különböző díszítőelemek közé hímzett szövegek. Finnországban ezeken a kis táblácskákon nemcsak vallásos szövegek, bibliai igék lehettek, hanem közmondások, életbölcsességek, verssorok, Kalevala-idézetek, illetve aforizmák is. A legelterjedtebb felirat talán a „Mindenhol jó, de legjobb otthon” típusú felirat volt, de népszerű volt az „Új nap, új kegyelem” is, illetve a finn nemzeti költőtől, J. L. Runebergtől származó „Új nap virrad, és még minden megváltozhat” idézet.
